Az alapok minden hitben közösek

"- Az emberi élet olyan, mint egy csigavonal; az örökkévalóságból jövünk, és oda térünk vissza, reméljük, magasabb szinten. Az idő kör, a kapcsolataink is körök. Az őslakos gyerekek korán megtanulják annak a fontosságát, hogy minden kört, minden kapcsolatot be kell zárni. Ha nézeteltérés merül föl, addig nem fekszünk le, amíg nem tisztáztuk. Nem alszunk el, abban reménykedve, hogy holnap vagy valamikor a jövőben majd csak rátalálunk a megoldásra. Ez azt jelentené, hogy nyitva hagytuk a kört.
- De mi van akkor, ha megkérünk valakit valamire? - vitatkozott Beatrice. - Esetleg háromszor-négyszer is kérjük, ő mégse teszi meg. Akkor bizonyosan csalódunk abban az emberben. Nem könnyű azt mondani, hogy felejtsük el, majd, mint ahogy mondottad, rossz érzések nélkül bezárni a kört.
- A másik választásod az, hogy továbbra is összekapcsolod azzal a személlyel a csalódás érzését. Tíz évvel később, hacsak eszedbe jut, vagy kimondják előtted a nevét, ugyanezt fogod érezni, az viszont fizikai eltorzulást idéz elő nálad. Lásd be, hogy ez nem valami bölcs dolog.
- Akkor hogy intéznéd el? - kérdezte Beatrice. - Te mit tennél?
- Én azt mondanám annak a másiknak: "Ide figyelj, csalódtam ám benned, amikor szívességet kértem tőled, és te ügyet se vetettél rám. Kértelek újra meg újra, és egyre nagyobbakat csalódtam." Nevetnék és hozzátenném: "Lassan foroghat az agyam. Már az első esetnél tudnom kellett volna, hogy nem fogod megtenni. Nem akarod megtenni. Amikor másodszor kértem, valószínűleg azt gondoltad, hogy bolond vagyok. Igazad van. Bolondság volt. Sajnálom, amiért ilyen későn láttam be, hogy neked ez nem fontos." Aztán mindketten nevetnénk azon, amit tettem, és mindketten bölcsebbek lennénk a találkozástól, a kör pedig bezárulna.
- De ha komoly dologról volt szó? Például ha egy rokonod mélységesen sértő dolgokat tesz vagy mond. Nagyon felzaklat vele. A viselkedésének, ahogy ti szoktátok mondani, nem jó a szaga. Akkor mihez kezdesz ennek a kapcsolatnak a körével?
- Nagyon határozottan azt mondanám ennek a rokonnak: "Szeretlek téged, de nem szeretem a tetteidet. Tudom, neked így jó, mert úgy döntöttél, ezen a módon juttatod kifejezésre magadat. Próbáltam, de nem tudom helyesnek elfogadni a szavaidat és tetteidet, úgyhogy ezennel lezárom a kapcsolatunkat. Nem szánhatok rá több energiát. Szeretlek, de nem szeretem, amit teszel, úgyhogy a legjobbakat kívánom, és ég veled."
- Hú! - álmélkodott Beatrice. - Ezek szerint ha én bezárom a kört, akkor részemről vége! Ha a másik személy tudomásul veszi, akkor részéről is lezárul a kör. Ha nem fogadja el, amit mondtam, az sem számít, mert egyedül nála marad bezáratlan a kör. Ezt pedig oldja meg ő, mert ő tartja nyitva.
- Pontosan! Nem kell kedvelned mindenkit. Nem mindenki szeretetre méltó. Te abba egyeztél bele a születésed előtt, hogy mindenkit szeretni fogsz. Ez könnyű. Szeresd mindenkiben a Mindenhatót, és fektesd energiádat azokba, akik hasonló tudatúak. Egyedül példaadással hathatsz másokra. Csupán akkor változnak meg, ha készen állnak a változásra. Ne feledd, ez így jó. Így van ez jól az Örökkévalóság síkján. - Az öregember szakálla a szavak és a mutogatás ütemére lengett. - A tudatosság meghatározott szintjén érkeztél ebbe a világba, és lehetőséged van rá, hogy egy szélesebb síkról távozz.
Beatrice egy darabig gondolkozott, aztán megkérdezte: - És azok, akikkel sok éve találkoztam? Akikre máig neheztelek. Akiket talán sohasem látok viszont.
- Nem számít. Mondd el némán a beszédet, és küldd el a szivárványon oda, ahol az a személy lehet. A beszéd megtalálja. Gyúrd át egykori ítéletedet megfigyeléssé. Nem kényszerűség a megbocsátás. Csak megértőbbeknek kell lennünk. Gyógyítsd be elméd, érzéseid, épséged sebét. Zárd be a kört, és menj tovább. - Delejezőn nézett a lányra fénylő fekete szemével. - Minél kifinomultabb az energia, annál közelebb van az Egyetlen Forráshoz. Van úgy, hogy a heves hadonászás a megfelelőbb, ami közelebb áll a testhez, míg a lassú, gyengéd mozdulatok közelebb állnak a lélekhez. A harsány, gyors zene testi. Az egyhangú, elnyújtott zümmögés inkább lelki. A vadászat, szándéktól és módszertől függően többé-kevésbé lépést tart szellemi utazásunkkal. Nézd a világot, a kapcsolatokat, a szertartásokat, az ételt, a tanítást, a szórakozást, még a menedékhelyeket is, és figyeld meg az energia finomodását. Hamarosan ráébredsz, hogy kevés cselekedettel és még kevesebb szóval tudsz átalakítani, nyugtatni, segíteni és szeretni. Az ember szerethet a szemével is. Közelség sem kell hozzá mindig. A szeretet nagy távolságról is képes hatni. "

Konklúzió

A veszteség megtanítja az embert arra, hogy mi fontos.

Boldog Új Évünk legyen Mindnyájunknak!

"Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
 Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.

Nem érdekel milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegülve, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.

Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva, mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!

Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe és nem hátrálsz-e meg.

Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál."

(Oriah Hegyi Álmodó: Indián törzsfőnök verse)

Téli hangulat

Elégedettség

Egy olyan apró elégedettség érzés is, mint amikor egy jól sikerült, guszta kis sütit húzunk elő a sütőből be tudja aranyozni az egész hétvégét... :)

Jó nap

Ma megszeretgetett engem az Isten. :)

A namíb sivatag

Máshogy nézve

"Augustus mauzóleumára pillantva úgy érzem, az életem talán mégsem annyira kaotikus. Csak a világ az, amely állandóan olyan változásokkal áll elő, amire egyikünk sem számított. A mauzóleum arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlságosan ragaszkodni a régi, elavult elképzeléseimhez arról, hogy ki vagyok én, mit képviselek, kihez tartozom, vagy miféle funkciót akartam valaha betölteni. Tegnap lehet, ő volt a dísztribün - ám elképzelhető, hogy holnap raktárként fogják használni. Az embernek mindig- még az Örök Városban is-, folyamatosan készen kell állnia a forradalmi változások soha meg nem szűnő hullámaira."

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek

Délnyugat Anglia, Polperro

Új Popper idézet

"A buddhisták, a Taoisták, a konfuciánusok stb. soha nem gyilkoltak. Hírlik, hogy a Tízparancsolatban is tiltott az ölés. Isten a teremtéskor életet lehelt az élettelen agyag-emberbe. Az Isten az emberben tehát az élet. Az élet tisztelete Isten tisztelete."